mesélték
2013 január 23. | Szerző: Delfin
Barátnőm mesélte, hogy egy alkalommal szokásos meditációja során egy érdekes látomásban volt része. Egy sivatagban találta magát. Közel-távol sehol senki. Nagy meleg volt. Már csak vonszolta magát előre. Rettentően szomjas volt. Annyira elcsigázott volt már hogy nem bírta tovább, majdnem elesett, amikor távolban meglátott valamit..ez egy kis erőt adott neki a tovább menéshez. Egyszer csak közelbe ért amit látott.Egy őzike volt….egy gyönyörű hibátlan őzike…nem értette,mit keres a sivatag közepén egy őzike…ezután tovább ment. Nagyon meleg volt, ismét erőt vett rajta a kimerültség. Már csak bukdácsolt míg végül elesett…a sivatagnak kemény szikár földje volt, nem homok. ..mközben ott hevert, egyszer csak ott termett egy kis öreg ember és vizet adott neki….itt véget ért a látomás. A meditáció végén megtudta, hogy az őz és az öregember szimbólumok voltak…
látomás?
2013 január 23. | Szerző: Delfin
Egyszer, reggeli félig ébredőben, kedvesem mellett heverve egy kép ‘ugrott be” . A plafon felől közelítve két férfi alak lebegett az ágy végénél. Csukott szemmel elkezdtem mondani kedvesemnek a férfiak leírását. Elmondtam a testalkatukat, a ruházatukat. Ő ráismert mindkét férfira. Az egyik az elhunyt apja volt, akivel nem voltak túl jó viszonyban.Annak idején az apja törte derékbe a művészi pályafutását.A másik a nagyapja aki lelkész volt amíg élt. Nem szóltak semmit csak álltak velünk szemben. Majd a nagypapa odahajolt a kedvesemhez és átölelte! Ezt végig közvetítettem a kedvesem felé de ő ebből nem érzékelt semmit. Mindössze megborzongott attól a lehetőségtől hogy egy szellem ölelgeti. .ez akkor először történt meg velem és eléggé meg voltam illetődve ahhoz, hogy megkérdezzem hogy mit üzennek, vagy mit akarnak, miért jelentek meg?
Meghökkentő meditáció
2013 január 20. | Szerző: Delfin
Néhány éve rendszeresen jártam az erdőt a kutyámmal. A délutáni séta közben rendszeresen megálltam egy tisztáson chikungozni. A gyakorlatsort egy csukott szemű meditációval zártam le. Elvégeztem a szokásos gondolatsort , közben egy igen meghökkentő dolog történt. Egyszer csak előttem termett egy hatalmas fekete kobra. Szemben volt velem, szemünk egy magasságban, támadó pozícióban, kieresztett oldalcsuklyákkal. Éber állapotban nagyon nem kedvelem a kígyókat. Ebben a látomásban nem féltem tőle, hanem megkérdeztem, hogy most bántani akarsz? Erre ő azt felelte, hogy nem hanem megvéd. Utána ahogy körülnéztem, kobra mellett szabályos körben körülvett még kb 10-15 kis kobra nekem háttal kifelé nézve. Ezt látva megkérdeztem : most fogva tartasz? mitől védesz meg? Nem érkezett válasz… Gyorsan visszajöttem a meditációból és sietve elmentem a tisztásról.. Többször prőbáltam megfejteni az értelmét…Azóta nem állok meg a tisztáson…
úszás közben
2013 január 19. | Szerző: Delfin
Sziasztok! A minap úszni voltam. Sok embert próbáltam már elcsábítani az uszodába. Kevés sikerrel. Kifogás hegyek…oda el kell menni, hideg a víz, unalmas..stb. Kicsit megértem, mert én sem jószántamból kezdtem el sok évvel ezelőtt. Több orvos megfenyegetett, fogy ha nem úszom heti 2-szer 1-1 órát, télen-nyáron, ha esik-ha fúj, akkor púpos leszek….pafff… ahogy rám zúdult az ítélet, alig kaptam levegőt. Akkor még alig tudtam úszni. Külön probléma volt, hogy féltem a vízben. Ahol nem ért le a lábam ott nem mertem úszni. Kevés volt a fizetésem, ( most sem sok). A fiam megélhetéséről egyedül kellett gondoskodnom. Tanakodtam mi tévő legyek. …s lőn…szinte ölembe pottyant a lehetőség. Megtudtam, hogy igen kedvezményesen heti 3-szor is mehetek úszni, igaz csak meghatározott időben és csak 3/4 órát. Éltem a lehetőséggel. Szép fokozatosan tanulgattam úszni. Kb fél év alatt legyőztem a mély víztől való félelmem. Újabb fél év múlva már bele mertem tenni a fejem a vízbe, tempózás közben ( mint a nagyok). Ennek már több mint 16 éve, de ha váratlan dolog történik a vízben, vagy levegő helyett vizet nyelek akkor kicsit megijedek. Ennyi év után is! Gyanítom, egészen kis gyermekkorban történhetett valami, vagy előző életemben vízbe fulladtam. Vajon megtudom valaha? Tehát a minap úszás közben járt az agyam mint mindig. Elkezdtem figyelni a tempózásra, kicsit módosítottam a mozdulatokon. Egyszer csak, már nem tolultak fel a gondolatok. Elsuhantak. Egy furcsa állapotba kerültem. Valahogy azonosultam a vízzel. Mintha mindig is a vízben lettem volna…már a levegő sem hiányzott. Csodálkoztam is utólag, hogyan lehet ez? Később, nem tudom mennyi idő telhetett el, felocsúdtam. Vissza tértem ebbe a dimenzióba és gyorsan vettem levegőt. Utólag elemezve nagyon kellemes érzés volt. Teljesen kikapcso- lódva megnyugodva róttam tovább a köröket. Ezt az élményt nem fogom elfelejteni. Ez volna a mély meditáció? Amiről könyvtárnyi könyvet írtak már… Minden monoton mozgás vagy cselekvés alkalmas a meditatív állapot elérésére. Egyszer karácsony előtti napon, beigli sütés közben is átéltem egy hasonló élményt. Gépiesen nyújtottam a tésztát és nem gondoltam közben semmire. Csak úgy voltam és tettem a dolgom. Utána visszatérve pihenten kelleme- sen éreztem magam, pedig előtte hulla fáradt voltam már és kb éjfél körül járt az idő..
Fogyókúra
2013 január 14. | Szerző: Delfin
Sziasztok!
Nem szeretek a fogyókúráról beszélni, de mindig idegesít ha valahol látok egy tuti fogyókúrás tippet, kapszulát…stb. Ezek mind a kész átverés show részei. Többek szerint minden a fejben dől el. Azért eredménytelenek a fogyókúrák hosszú távon, ( jojo effektus), mert az illető fogyókúrázó kényszerből eszi azt a bizonyos tuti diétás ételt. Alig várja, hogy leteljen a fogyókúra és végre újra ehesse a jó kis hízlaló kedvenc étkeit. Amíg fogyókúra alatt folyamatosan arról ábrándozik hogy milyen jókat fog újra enni addig nem fog működni a tartós fogyás. Ehhez szemléletmód változás is kell. Tudatos és érzelmi szinten is el kell fogadnia azt, hogy egészséges akar lenni és karcsú akar maradni. Fokozatosan kell áttérni a nem hízlaló, finom ízűre elkészített kosztra, amit rendszeresen fogyaszt az illető. Nem csak kúra szerűen, hanem életmód szerűen. Nagyot téved az, aki azt hiszi hogy ha bekap x mennyiségű pirulát vagy éhezik x ideig akkor minden rendben lesz. Rendszeres testmozgás nélkül nem fog menni! A rendszeres testmozgásra is igaz: nem csak kúra szerűen, hanem életvitel szerűen, rendszeresen célszerű csinálni különben nincs értelme. El kell érni azt az állapotot amikor már a test igényli a mozgást és már nem muszályból csinálja a gyakorlatokat. Ez kb 2-3 hét , heti 2-3 -szori testmozgást figyelembe véve. A fokozatosság elve nagyon fontos a mozgásban is. Több kolléganőm is van aki rendeszesen eljátssza a fogyókúrázást. Persze hosszabb távon eredménytelenül…a fent leírtak miatt. Egyik sem akar mozogni, és mindegyik világfájdalommal az arcán eszi az aktuális tuti fogyó bogyót vagy a tápot. Közeben felhős szemmel gondol a sült oldalasra vagy egyéb hasonlóra. Sajnálom őket, mert állandóan a kudarc élményeiket gyarapítják minden fogyókúra után x idővel. Rossz nézni, ahogy a kúra ideje alatt szenvednek…Próbáltam elmondani nekik a fent leírtakat. Tömény elutasítás volt a válasz és még meg is sértődtek. ..Ez a fogyókúrás kifakadás onnan jött, hogy a blogom jobb oldalán hirdettek valami csodapirulát… majd elfelejtettem: amiről nem szólnak a gyors fogyókúrát igérő reklámok. A gyors fogyás hatására a megnyúlt bőr ott marad…….lefittyedve, lógósan. Ettől csak plasztikai sebészeten lehet megszabadulni jó sok pénzért és sok fájdalommal….Itt is a pénzről szól az egész…Ha valaki jót akar magának, akkor nagyon lassan fogy le szinte észrevétlenül, sok mozgással. Így a bőr rugalmassá lesz, a zsírpárna helyett izom fejlődik..
kezdeti lépések
2013 január 14. | Szerző: Delfin
Sziasztok!
Teljesen kezdő vagyok. Régóta szeretnék irogatni, de valami mindig közbe jött…Azt mondják, mindenkinek arra van ideje amire igazán akarja…Hm, lehet benne valami. Már többször kérdeztem magamtól: miért nem kezdesz el írni? Aztán jött a majd, ha… Mostantól talán háttérbe tudom szorítani a feltételhez kötött írást. A múltkor regiztem már ide, de sokszori próbálkozásom ellenére sem engedett újra belépni a bemutatkozó soraim és a kilépés után. Kértem segítséget is, nem értették , miért nem tudok belépni. Ezt jelnek vettem és nem erőltettem tovább. Regiztem újra, remélem ezzel nem járok hasonlóképpen. Remélem hamarosan tudom folytatni ez most egy próba.
Helló Világ!
2013 január 14. | Szerző: Delfin
Üdvözlet a(z) Cafeblog honlapon. Ez az első bejegyzés, amelyet a Cafeblog előkészített a honlap tulajdonosának. Törölhető, tetszőlegesen szerkeszthető, és már kezdődhet is a honlap tartalommal történő feltöltésének szép és fárasztó folyamata!
Sok sikert!
rettegés
2013 január 29. | Szerző: Delfin
Pár perc várakozás után felszállt a buszra. Szokásosan egyhangúnak indult az utazás. Hirtelen odanézett a túloldalon kapaszkodóra. Nagyot dobbant a szíve. Egyre hevesebben kezdett verni. Felismerte őt. A kelleténél tovább volt rajta a tekintete.Utána gyorsan másfelé nézett..de már késő volt… Az illető is megérezhette, hogy nézik. Találkozott a tekintetük… mindketten tudták, hogy felismerték egymást. A lány szíve majd kiugrott a helyéről. Egyre nagyobb rettegés lett úrrá rajta. Eszébe jutott az a sok gyanúsítgatás és az azt követő cirkuszolás. A beteges mánia, miszerint mindenki zsebében gázspray van és támadni fog, tehát meg kell verni… a minden és mindenki ellen irányuló hatalmas agresszivitás. A sok megaláztatás. A nézési korlátozások a beteges féltékenykedés miatt. a fia ellen elkövetett agresszió – koholt vád alapján. A nagyon nehezen, többszöri nekifutásra sikerülő kilakoltatása…..azóta sok év telt el. Úgy érezte, hogy a sebek begyógyultak már…Nem gondolta volna, hogy még ilyen nagy hatással lehet rá ez az ember…majd átvillant az agyán, hogy most mi lesz? Maradjon a busz védelmében, vagy szálljon le. De mi lesz leszáll utána?..Elkezdett fohászkodni a Jóistenhez, hogy most mit tegyen, segítsen neki…egy pillanattal később szinte lökésszerűen lelendült a buszról, éppe,n mikor már csukta be az ajtót. Majdnem elesett a gyors földet éréstől. Meglepetten felocsúdott, mint médium a transzból és lopva körülnézett….nem volt ott …. tovább ment a buszon. A félelem maradék erejével elkezdett futni az ellenkező irányba. Futott, futott mig bírta szusszal. Nem nézett semmerre. Megállt pihenni, hogy kifújja magát… ott állt Ö, maga a Sátán, tőle 5 méterre. A busznak körforgalma volt azon a szakaszon…állt megsemmisülten, mint aki tudja hogy itt a vég… csak nézte azt a mély barna szempárt, gondolatai eltűntek, megszűnt a tér – idő… a lány nem érzékelte mennyi idő telt el a totális megsemmisülés állapotában. Arra ocsúdott fel, hogy ráköszön és felszáll a következő buszra…
Oldal ajánlása emailben
X